Pap Dávid 25 éves, informatikus. Tudatosságának, szorgalmának és nyitottságának köszönhetően ma már egy sikeres debreceni IT cég, a Semper Idem főállású programozója. Tanulmányai mellett először egy multi cégnél szerzett tapasztalatokat, majd olyan piacképes tudásra tett szert a Schönherz Akadémia segítségével, ami már ugródeszka volt karrierje elindításában.

Hazánkban egyre nagyobb az érdeklődés a hallgatók részéről az IT szakma iránt, egy laikus számára mégis megfoghatatlan, sokszor értelmezhetetlen ez a világ. Sokan azt sem tudják, hogy mennyire szerteágazó és különböző területei vannak.  Te miért döntöttél az informatika mellett? Miért tartod ezt egy jó pályaválasztásnak?

Gyerekkorom óta érdekel az informatika. Általános iskolában már informatika szakkörre jártam, középiskolában is informatika tagozatos voltam. Itt tanultam programozást és jártam versenyekre, így nem is volt kérdés, hogy programozó leszek, meg sem fordult a fejemben más pálya.

Akit érdekel az informatika, mindenképpen ilyen irányba tanuljon tovább, hiszen sok mindenre lehet szakosodni, nagyon sok lehetőség van. Egy jó szakember könnyen el tud helyezkedni és nem utolsó szempont, hogy a fizetés is kiemelkedő. A számítástechnikai tudás manapság az alapműveltség része, szinte nincs olyan munkakör, ahová ne kellene legalább felhasználói szintű tudás. Az informatika az életünk részévé vált.

Középiskola után a Debreceni Egyetem Programtervező informatikus szakán tanultál tovább, három év után meg is szerezted az alapdiplomádat. Sokan ilyenkor már nem folytatják tanulmányaikat, Te mégis a továbbtanulás mellett tetted le a voksodat. Miért?

Úgy éreztem, hogy még nem vagyok készen, még nem „egész” a diplomám. Egyrészt még nem volt szakmai tapasztalatom, (abban a rendszerben kezdtem a képzést, amikor nem volt kötelező szakmai gyakorlatot teljesíteni), másrészt nem éreztem azt, hogy rendelkezek egy főállású pozíció betöltéséhez szükséges szakmai tudással. Alapképzés után még „benne voltam” a tanulásban, bennem volt a lendület.

A mesterképzés alatt már munkát is vállaltál. Hogyan tudtad összeegyeztetni a tanulással?

Az első félév kemény volt, akkor sokat kellett tanulni, nem volt időm másra. Utána viszont nem volt olyan sok tárgyam, szerettem volna hasznosan eltölteni az időmet, ezért elkezdtem munkát keresni. Egy multinál álltam munkába junior fejlesztőként és így találkoztam a Schönherz Iskolaszövetkezettel is. Mivel többen dolgoztunk hallgatóként, így a munkáltatóm hozzáállása rugalmas volt, tudták, hogy nekünk egyetemre is kell járnunk. Amikor az egyetemen keményebb időszak következett, akkor nem kellett annyit bejárni. Amikor többet ráértünk, akkor szombaton is bemehettünk dolgozni.

Több mint egy évet töltöttél a debreceni multinál, ahol számos új terület közül választhattál volna, mégis a Schönherz Akadémia ingyenes képzése mellett döntöttél. Mi állt a döntésed hátterében?

Nagyon szerettem ennél a cégnél dolgozni, azt csináltam, amit szeretek. Ugyanakkor kíváncsi voltam milyen „nem multinál” dolgozni. Amikor véget ért a projektünk és feloszlott a csapat, ahelyett hogy a cégen belül egy másik fejlesztői csapatba pályáztam volna meg egy helyet, úgy döntöttem, nagyot váltok. Elkezdtem nézelődni és ekkor jött a Schönherz Akadémia Java EE képzése. A lakótársam gondolkozott a jelentkezésen, tőle hallottam a lehetőségről. Nem voltam benne biztos, hogy diplomaszerzés után találok olyan pozíciót, amit igazán szeretnék, nem voltam teljesen tisztában a debreceni IT cégek kínálta lehetőségekkel. A felhívásban kifejezetten tetszett, hogy a képzés után lesz lehetőségem munkába állni, így gondoltam megpróbálom.

(A Schönherz Akadémia hallgatói a képzés után valamelyik partnercégünknél kapnak munkalehetőséget, ahol a megszerzett tudásukat valós, piaci igényekhez igazítva kamatoztathatják.)

Másfél éve fejezted be az akadémia Java EE képzését. Hogyan emlékszel vissza a képzéses időszakra? Milyen tapasztalatokat szereztél?

2015 nyara igazi kihívást jelentett számomra. Reggelente 7:30-ra jártam dolgozni, utána hetente többször a képzésen voltam, később esténként a projektmunkán dolgoztunk. Így nagyon hosszúak voltak a napok, hasznosan telt az a nyár. De aki diploma után el akar helyezkedni, használja ki a nyári hónapokat, ne csak lógassa a lábát! Menjen képzésre vagy szakmai gyakorlatra, mert ez jelenthet majd később különbséget!

Annak ellenére, hogy egy évig junior fejlesztőként dolgoztam, a képzés során szakmailag nagyon sokat fejlődtem, sok új technológiát megismertem. Korábban az egyetemi tananyagon kívül autodidakta módon képeztem magam. Számomra nagy élmény volt tapasztalt fejlesztőtől tanulni. Az oktatónk például mutatott olyan programokat, amiket a fejlesztők jelenleg is használnak a piacon. Ezekkel sem az egyetemen, sem a korábbi munkám során nem találkoztam. A képzés után lehetőségem volt több cég állásinterjúján is részt venni, interjú tapasztalatot szerezni. Olyan cégeket ismertem meg, amikről korábban nem hallottam. A Semper Idem is akkor jött Debrecenbe, egyedül biztos nem találtam volna rájuk.

Tehát a több mint húsz éves szakmai múlttal rendelkező Semper Idemnél helyezkedtél el a képzés után. A cég profilja a szoftverfejlesztés, így egy szoftverfejlesztőkből és informatikai üzemeltetést támogató szakemberekből álló csapatba csöppentél. Jelenleg tizennyolcan vagytok a debreceni irodában. Milyen ez egy multihoz képest?

Amikor multinál dolgoztam, egy kisebb fejlesztői csapat tagja voltam. Akkor kevesebb emberrel kellett együtt dolgoznom és mivel a csoportvezető több projektet is vitt, jobban szabad kezet kaptam a munkámban. Most nagyon élvezem, hogy egy fejlesztő cégnél dolgozhatok, mert a szakmai közeg segíti a személyes fejlődésemet, akár a közvetlen kollégáktól vagy felettesemtől, de a budapesti központból is kapok segítséget, ha szükségem van rá. Multinál az volt jó, hogy jövet-menet a közvetlen munkatársaimon túl sok, „távolabbi” kollégával megismerkedhettem. A cégnél dolgozó, nem informatikus ismerőseimmel együtt tudtunk ebédelni és a nemek aránya is kiegyensúlyozottabb volt, mint egy fejlesztő cégnél.

A Semper Idem nagy informatikai projektekben a szoftverfejlesztést vezeti és kivitelezi az üzleti elemzéstől a teljeskörű bevezetésig, később ezeket üzemelteti is. Fél éven belül Te is kaptál egy önálló projektet. Hogy sikerült megbirkózni a „gyorsan jött sikerrel”, az újfajta kihívásokkal?

Először egy olyan projektre kerültem, ahol egy senior fejlesztő segítségével tanultam bele a feladatokba, illetve feljártunk Budapestre is képzésekre. Miután eldőlt, hogy kapok egy saját projektet, egy két hónapos intenzív képzésen vettem részt Budapesten, rengeteg dolgot meg kellett tanulnom. Általában fél éves betanulás után szoktak ilyen kaliberű munkát bízni egy fejlesztőre, ehhez képest a két hónapos betanulás rövidnek tűnhet, de én élveztem a kihívást. Motivált a komoly feladat és a belém vetett bizalom.

Mondhatjuk, hogy beindult a karriered. Szeretnél tovább fejlődni? Milyen terveid vannak a jövőre nézve?

Folyamatosan szeretnék tanulni, fejlődni. Mivel a munkahelyem is támogatja a képzéseket, így tudom magam fejleszteni. A mindennapi munkám során is újfajta feladatokat kapok, amelyeket kihívásként élek meg. A monoton munkát nem nekem találták ki.

Aki egy kicsit is belelát a fejlesztők világába, az tudja, hogy a munka teljes mértékben a géphez láncol titeket. Hogyan próbálod ezt kompenzálni?

Egész nap a gép előtt ülök, mindenképpen kell valami mozgás. A napi munka után régebben még otthon is dolgoztam, ma már ezt nem tudnám csinálni. Járok edzésre és futni. Ez engem kikapcsol és feltölt. Hétvégente, amikor hazamegyek, igyekszek minél több időt a szabadban tölteni. Jó időben még a kerti munka is jól esik.

Szakmabeliként hogy látod? Milyen lehetőségek vannak az informatikában jelenleg? Diákként, pályakezdőként merre érdemes tovább menni?

Mostanság a webalkalmazások nagyon felkapottak, nem csak a Java. Javascript-tel vagy PHP-vel is könnyen el lehet helyezkedni.  Szerintem az a lényeg, hogy az ember megtalálja, amit szeret, azt csinálja, és akkor biztos, hogy el tud benne helyezkedni. Ezt pedig csak próbálgatással lehet. Én már alapképzés alatt is mindig ügyködtem valamilyen saját projekten, sokszor kitaláltam magamnak valamilyen gyakorló feladatot.

Szentmiklósi Anikó, Biri Ágnes